jún 02

Összegzés

Rendszer alapműhiba, gondatlanságok, túlkapások

Törődés az emberiséggel és annak sorsával – ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. Albert Einstein

10428967_796851566992238_2028339538_nNem túlzás azt a megállapítást tenni, hogy láthatólag a világ sodródik a káosz közeli állapot felé. (vagy a káoszba?) Sőt azt sem túlzás megállapítani, – mivelhogy kiderült az a jogtalanság, – hogy nem is a demokratikusan megválasztottak irányítanak végeredményképpen. Maguk az úgynevezett elitek elárulják a társadalmaknak, hogy a politikusok a gazdasági érdekkörök kiszolgálóivá, (túszaiké?) váltak. „A politikusoknak többnyire nincs tekintélyük, mert kiderült, hogy gazdasági érdekcsoportok kiszolgálói” – mondta Schmidt Mária történész.

Szanyi Tibor MSZP: A magyar pártrendszert oligarchák tartják kezükben, és ez alól az MSZP sem kivétel… nem a pártoknak van oligarchájuk, hanem az oligarcháknak van pártja… az elmúlt tíz évben a 3 vagy 4 fogható baloldali mozgalmat… Kapolyi László, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, milliárdos üzletemberek, egymással és másokkal kötött szövevényes üzletek kötik össze őket. És ezek uralják a baloldalt? Csilliárdos cégbirodalmakat működtetnek. ” forrás: index

Mai hír: http://index.hu/gazdasag/2014/06/02/adot_a_szupergazdagokra/

A brit politikus meg kirohanást intéz az EU-ban az EU ellen, eléggé emberietlenül uszítva, de megoldást nem kínálva fel.

„Az állam egy rabló intézmény.” 

A csúcsok csúcsán meg az isteni terv végrehajtójának is képzeli magát egy másik szerencsétlenül járt embertársunk:

“Én egy olyan bankár vagyok, aki isten művét folytatja” Lloyd Blankfein, Goldman Sachs elnöke. A bankosok, de főleg a Goldban Sachs bank istenhez hasonlítanak munkájukban.” http://www.faz.net/aktuell/wirtschaft/unternehmen/goldman-sachs-chef-blankfein-ich-bin-ein-banker-der-gottes-werk-verrichtet-1886316.html#lesermeinungen

Az amerikai képviselő szintén arról beszél, mint hallható a képviselő szájából: hogy csaló az elit. “A Wall Street igazgatói, a Wall Street csalói azok, akiknek a tevékenysége okozta az a súlyos válságot,” – http://www.youtube.com/watch?v=Qa1wGlGbTVI – Vagyis törvényt sértenek, és törvénytelenül járnak el. (Viszont a törvénytelenül eljárók de facto jogilag nem lehetnek valóban hatályos jogalkalmazók. – Vagyis a hatalombitorlás jogesete alapos okkal vélelmezhető.)

Mit mondott korábban az Európai emberjogi biztos? „Az 47 tagországot számláló európai emberi jogi szervezet jelentése szerint a trojkának becézett Európia Bizottság – Európai Központi Bank – Nemzetközi Valutaalap tárgyalódelegáció, mely a csődközelbe jutott államoknak adott hitelprogramokról döntött, vastagon tett a döntései emberi jogokra gyakorolt hatására. A ET jelentése alapján ez különösen igaz a szociális és gazdasági jogokra, az alapvető emberi jogokra, de jelentősen rontott az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az esélyegyenlőség terén„

„Muižnieks szerint külön elítélendő, hogy a nemzetközi hitelezők hallani sem akartak arról, hogy bármilyen emberi jogi megfontolást beleszőjenek a hitelmegállapodásokba.„ „Az elemzés szerint a növekvő egyenlőtlenség oka, hogy a gazdag elit magához ragadta a hatalmat, és számára kedvező módon képes hatni a gazdasági szabályozás folyamatára. Az elmúlt évtizedekben a nagy vagyonokkal rendelkezők sikeresen befolyásolták az adóparadicsomokra, a pénzügyi deregulációra, a versenyszabályozásra vonatkozó előírásokat, csökkentek a magas jövedelmekre kivetett adókulcsok, a többség számára biztosított közszolgáltatásokra fordított összegeket pedig lefaragták.”

„A gazdagok még gazdagabbak” http://www.origo.hu/gazdasag/20140120-a-gazdagok-meg-gazdagabbak.html Vagyis egyszerűen kimondva nem más történik napjainkban, minthogy a társadalmak vezető/irányító rétegei, különböző mértékben de végül is törvényen kívüli módszerekkel rendkívül súlyosan visszaélnek az erőfölényükkel. http://index.hu/kulfold/eurologus/2014/01/15/emberi_jogok_jelentes_et_ep/

„Totális összeomlást jósol a jegybankelnök, Szokatlanul éles jóslatot fogalmazott meg a brit jegybank elnöke egy nyilvános fórumon: ha a dolgok úgy mennek tovább, mint eddig, az a kapitalizmus végéhez vezethet„ http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/totalis_osszeomlast_josol_a_jegybankelnok.581899.html

„James Rickards pénzügyi szakértő szerint a monetáris rendszer összeomlása vár a világra a közeljövőben. Oroszország és Kína törekvései az amerikai dollár tartalékvaluta státusztól való megfosztására csupán egyik indikátora ennek az elkerülhetetlen eseménynek.”

„A következő globális likviditási válság már meg fogja haladni azt a szintet, amit a központi bankok kezelni képesek. Az IMF lesz kénytelen kimenteni a világot az SDR-ok (Különleges Lehívási Jogok) segítségével. Akkor az SDR már világvalutaként lép a színre,” nyilatkozta Rickards az RT-nek.”

Index: Kiszivárgott a Bilderberg-csoport napirendje: „Nem tudni, mennyire hiteles a lista, de ezek a pontok vannak rajta: Nukleáris diplomácia és az Iránnal való megállapodás Gáz-megállapodás Oroszország és Kína között A nacionalista hangulat fokozódása Európában Uniós internetes adatvédelmi előírások Kiber-hadviselés és annak lehetséges hatása az internetes szabadságjogokra Ukrajnától Szíriáig: Barack Obama külpolitikája Éghajlatváltozás „ (Láthatólag nem tanácskoznak a totális összeomlásról)

Az abszurdum, avagy a konszern diktatúrákká változnak az oligarchák? „A szerződés, amely a kormány helyére az óriáscégeket ülteti http://ekomozgalom.hu/a-szerzodes-amely-a-kormany-helyere-az-oriascegeket-ulteti/ Korábban már figyelmeztetett Surányi György:

„Ha nem a pénz koordinál, ott a korrupció, az erőszak, a diktatúra fog”

Tulajdonképpen a kérdés az, hogy hogyan lehet az, hogy mégis sok-sok éve elégtelen és emberi jogokat jogsértő a globális pénz koordináció? Talán nem jönnének rá a bajok okára? Avagy, hogy-hogy nem jönnek rá a hiba okára?! Arra, hogy mi az alapprobléma és hogy mi okán is keletkezik még a rendszer működések elavultságai miatt is a sok baj, anomália. (Ami összességében rendkívül súlyos társadalom veszélyeztetés)

  1. Korszerűtlen, téves tudású emberek, idejétmúlt viselkedésű társadalmi normák betartásai, dogmatikus sematikusságok, régóta elmaradt rendszerszervezési ellenőrzések, számviteli szabály megfeleltetések kontroll hiányok, mulasztások.
  2. Láthatólag nincsenek tudatában annak, hogy miképpen vétik el a dolgokat és így magát az alapvető hibát, – ami az Unió idejétmúlt finanszírozása, – úgy látszik egyáltalán fel sem ismerik még. Merthogy – el is árulják maguk, hogy pusztán abban a hitben (téveszmében) ringatják magukat, hogy nem lehetnek másképpen a dolgok, mint ahogyan a hatalommal felruházottak a megszokottságok vagy az úgynevezett szokásjogok szerint elrendelik.
  3. Újra meg újra elmondják a betanult/megszokott, elvárt sémák szerintieket, és aztán e megszokott – rutinos korszerűtlenségek szerint irányítják a társadalmi/gazdasági folyamatokat, valójában egy egyoldalú/hadi gazdálkodásszerű gazdasági credo dogmái szerint. (Tagadva a szociális Európa impressziót, éppen azt, amivel megelőzhetőek a krízisek, és egyáltalán az emberi jogokat tiszteletben tarthatnák)

Tehát arról a képtelenségről is van szó, hogy piacgazdaságot úgy akarnak működtetni, hogy a megfelelő színvonalú társadalmi fizetőképességet nem tartják fenn. (Eközben sokszor hivatkoznak a még a józan észre is…)

Mialatt az van, hogy az államháztartási, közfinanszírozási metódusok is alapvetően elhibázottak, masszívan maradiak, és valóság tényeit legtöbb esetben nélkülöző és csupán bürokratikus célszámkövetési egyezményekre/klauzulákra alapozottak. Amiket akkor kötöttek meg, a kilencvenes években, amikor stabilan növekedtek a gazdaságok. (lásd maastrichti,washingtoni konszenzusok)

Mindeközben a pénzhiány (jövedelem) hiány egyértelműen kiváltja a társadalmi elégedetlenséget/engedetlenséget, azaz amit szélsőségnek mondanak egy kalap alatt, – mindez az irányítási anomáliáknak a visszavezethető következménye, és hogy alapvetően hibás az Unió finanszírozása. (közgazdaság fogyasztók nélkül?)

Tessenek már mélyen megérteni a következő logikai ok – okozati bizonyítást: hogy akkor amikor az egyik leg-perdöntőbb közeszköz, – mint a pénz(rendszer), - alapvetően fatálisan elhibázottan kirekesztően hiányosan van fenntartva/működtetve, akkor ez a hiátusszerű közpénzügyi közállapot, státus cuo gyakorlatilag egy világveszélyeztetés, – működéslogikai módszer tévesztést jelent! – Vagyis azt, hogy maga ahogyan élünk még így közfizetőeszköz hiányosan, ez maga a szélsőséges helyzet, ami önmaga „gyújtópontja egyben”

- Hiba, hibát kelt/okoz amikor az eljárásmód felülvizsgálások sok-sok éve elmaradnak, avagy csak elnagyoltak, rémisztően slendriánul, gondatlanul, horribile dictu oktondi módokon. – Mi több az állami korrupció is még tovább ront a helyzeten.

Tehát, egyértelmű az a logikai ok-okozati tény, hogy az összeadódó intézményes gondatlanságok, rendszerhibák hozzák létre a szélsőséges közállapotokat! – Amire aztán, hatás ellenhatásként, – ugyancsak szélsőséges módon reagál és még rátesz egy lapáttal a társadalom. (A szociológiailag és kulturálisan is elhanyagolt, kirekesztett lezüllesztett társadalom.) Mivelhogy amikor már a megélhetések kerülnek veszélybe a pénzhiány miatt, akkor mindenki ösztönszerűleg védi így vagy úgy a szükségleteinek biztosítását, az életét. És akik félnek, és/vagy még félreszocializáltak is, azok az ebbéli állapotukban felfogásilag/értelmileg beszűkülnek, és akik beszűkülnek, azok aztán persze könnyen bedőlnek az úgymond védelmet ígérőknek. (Akik voltaképpen az emberiségellenes bűnbakgyártási technológiájukat adják el a rászedhető tömegeknek)

Lássuk meg, hogy mi is történhet akkor, amikor egy országnak nincs elégséges fizetőeszköze arra, hogy megfelelő színvonalon legyen finanszírozva a fejlődése? Hát mi történhet akkor, – azaz mi más is lehet a reakció amikor milliók nyomorba taszítódnak? Igen, szétesik a társadalmi kohézió, aminek következményeként persze hogy fel is erősödik a szélsőség. Ez így több mint hiba!

Azért meg pláne, hogy fel sem ismerik kisiklások okát, azt hogy egyszerűen és képtelen módon  nem tartanak lépést a korral, – éppen azok, akiknek közben ez alapból munkaköri kötelességük lenne! (Ha értenék, hogy mit is csinálnak, és hogy mivel, milyen hatást váltanak ki.) No meg aztán a másik ok-okozatiság is vélelmes, hogy a politikusok voltaképpen túszul estek a giga/mega monopoli monstrumoknak nem kicsit valóság, arány, és szereptévesztően ( és oligarcháknak mondják a nagy tétekben seftelőket, mutyinak a csalást)

Mit jelent mindez, ha nem azt, hogy nem a törvényesség a zsinórmérték, hanem a vagyongyarapítási érdek önkények szerint történnek a döntések, és egyre nagyobb mértékben úgy, hogy az emberi méltóságra, alapjogokra nincsenek is tekintettel azok a döntéshozók, akiket közben senki sem választott meg, és még a politikusokat is felhasználják arra, hogy további gigamega vagyonokhoz jussanak, és úgy, hogy a vagyonosodásuk azt eredményezi, hogy milliók meg lecsúsznak, elnyomorodnak.

- No ez így ugyan mitől is lehetne de jure Európai jogállamiság?

Milyen alapon várja el az államszervezet, hogy a társadalom szabálykövető legyen, amikor a felhatalmazottak visszaélnek a joggal, az erőfölénnyel, vagy éppen nem leplezik le a visszaélőket, nem tárják fel rendszerhibákat?

Miközben egyszerűen mondva: ténybelien arról is van szó, hogy világszerte téves, hibás, nem rendeltetésszerű, nem korreláló, nem korszerű az egyik fő eszközünk használati/származtatási metódusa, alapviszonyossága, hatásmechanizmusa. (A fizetőeszközökhöz jutási közbirtokjog például figyelembe sincs véve, és már ezzel is hatalmas aránytalanságot okoznak a rendszerfenntartók)

Noha, nem lehet nem megérteni, hogy rendszer alapműhiba (elkopás) van. Amit ki lehet korrigálni, méghozzá egy reprezentatív, a társadalmi likviditást optimalizáló/stabilizáló/visszacsatoló egyenértékes új eszköz bevezetésével. Ami úgy tudna egyszerre újrahasznosító és kiegészítő fizetőeszközként működni, – a társadalmat, gazdaságot folyamatosan invesztálóan mobilizálni, serkenteni – hogy még a vagyonérdekek sem sérülnének, sőt éppen ellenkezőleg kiszámíthatóbbak lennének még a profit ráták is. Vagyis újraépülhet a bizalom. Az, amire mindenkinek, az egész világnak jól felfogott érdekében is életbe vágó szüksége van! Az a kézenfekvő relevancia adott, (hatáselemzés alá is vehető) bizonyítható, hogy az Európai alapjövedelem eszköz bevezetésével lehet az Uniót egyben tartani, stabilizálva fejleszteni, – egyidejűleg a jelenlegi szélsőséges közhelyzetet és következményeit megszüntetni. Újra leszögezve azt, hogy ráadásul úgy lehet „megszerkeszteni” a modus vivendit, a megoldást, hogy még a tőkeérdekek sem sérülnének. Mindehhez ma már minden tudás és hatékony technológia rendelkezésre áll!

 

 

nov 30

A munka és a jövedelem közötti összefüggés egyre kevésbé nyilvánvaló

1378302_738581679491710_17527125_nA garantált alapjárandóság bevezetése következtében, minden olyan ma még döcögős folyamat megszűnik, amelyek túlterhelik a gazdaságot és a társadalmat feleslegesen.

„Aki nem akar dolgozni, ne is egyék” (2Tessz 3,10). E Pál apostolnak tulajdonított bibliai mondatot sokan idézik mostanában előszeretettel – a forrást többnyire nem is jelezve, ám szinte sohasem irigység nélkül –, mondván: dolgozzanak meg azok is a pénzükért, akiknek „büdös a munka”.

De vajon van-e ma bármiféle realitása ennek a szigorú követelésnek? A csaknem tízmilliós Magyarországon például három és félmillió ember számít aktív keresőnek, s közülük jó, ha 1,8 milliónak van legalább minimálbéren bejelentett munkaviszonya. Ők volnának, akik arcuk verítékével dolgoznak – még a többiek helyett is?

Aligha. Rengetegen végeznek munkát anélkül, hogy bármiféle fizetséget remélnének cserébe – és sokan keresnek rengeteg pénzt anélkül, hogy akár egy percet is dolgoznának érte. A munka és a jövedelem közötti összefüggés egyre kevésbé nyilvánvaló. ”

“Az igazi megoldást csak egy olyan érvényes és hatékony társadalmi értékrend kialakulása és érvényesülése hozhatja meg, mely azonfelül, hogy társadalmi értékvilágunkat regenerálja, a valóságban is egyaránt képes biztosítani a társadalmi igazságosságot az aránytalansággal, a visszaéléssel és a birtoklás merevségével szemben és az értékes társadalmi szerepviselés tiszteletét és tekintélyét az illetéktelenséggel és az anarchiával szemben.”

Bibó I.

- Azaz, ezt az érvényes társadalmi értékrendet segítheti elő, és biztosíthatja be a Garantált alapjárandóság alanyi jogon – korszerűen; személyre szabottan ajánlott képzésekkel, felnőtt oktatással összekötött intézménye.

 

- Figyelem, ez év január 14-én lezárult az aláírásgyűjtés!

Írd alá magadnak és így mindenkinek is az alapjövedelem bevezetését szorgalmazó Európai polgári kezdeményezést.

https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/index.do?lang=hu

Terjeszd, oszd meg, magadért, mindenkiért! Hívd meg ismerőseid + 1 aláírásra.

nov 30

Az alapjövedelem bevezetése a társadalmi biztonság anyagi alapja

Az alapjövedelem bevezetése a társadalmi biztonság anyagi alapja.
A társadalmi biztonság fennállásában mindenki érdekelt. (Az is, aki esetleg még nem érti, hogy miért érdekelt)

Ami jár, az jár: feltétel nélküli alapjövedelem mindenkinek

Gébert Judit – Tőzsér János: Ami jár, az jár

Érvek a feltétel nélküli alapjövedelem mellett

“Létezik olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely nagymértékben csökkentené a mélyszegénységet, a társadalmi egyenlőtlenségeket, a szegregált csoportok kiszolgáltatottságát, ugyanakkor növelné a munkavállaló munkáltatóval szembeni alkupozícióját, a munkavállalásra való hajlandóságot és az egyén szabadságát.
Sok közgazdásszal – a Nobel-díjas Friedrich Hayekkel, Herbert Simonnal és Milton Friedmannel – , számos filozófussal – Philippe van Parijsszal, Götz Wernerrel és Ulrich Beckkel -, több szervezettel és Facebook-csoporttal – a Norvég Liberális Párttal, A Dél-koreai Szocialista Párttal vagy az Új-zélandi Demokrata Párttal – egyetértésben úgy gondoljuk: a feltétel nélküli alapjövedelem (unconditional basic income) bevezetése egyszerű és hatékony megoldást nyújtana a fent említett társadalmi problémákra.
A piaci verseny által kikényszerített technológiai fejlődés a munkafelhasználás és a foglalkoztatás ellen hat.
A feltétel nélküli alapjövedelem definíciója a következő: olyan, a politikai közösség által rendszeresen fizetett jövedelem, melyre a közösség minden tagja egyéni alapon és feltétel nélkül jogosult.

E meghatározásnak öt lényegi pontja van.
(1) Az alapjövedelmet mindenki pénzben és nem élelmiszerben vagy más természeti javakban kapja.
(2) Az alapjövedelemre mindenki egyéni alapon jogosult, vagyis nem családoknak és/vagy háztartásoknak fizeti a politikai közösség.
(3) Az alapjövedelemhez a közösség tagjai rendszeresen (évente, havonta, hetente) jutnak. Ez különbözteti meg az alapjövedelem koncepcióját attól az elképzeléstől, mely szerint felnőtté válásakor (18 vagy 21 évesen) kap egy jelentősebb összeget, amely segít megvalósítani az életcéljait.
(4) Az alapjövedelem arra elegendő, hogy fedezze a közösség tagjainak alapvető szükségleteit: az étkezés és lakhatás költségeit.
(5) Az alapjövedelemre mindenki feltétel nélkül jogosult, vagyis független attól, hogy rászorul-e vagy sem, illetve hogy szándékában áll-e kereső munkát vállalni, avagy sem. Ez különbözteti meg az alapjövedelmet olyan szociális juttatásoktól, mint a munkanélküli-segély vagy a családi pótlék.

Mi indokolja? – Fejlődés versus foglalkoztatottság

A modern társadalmakban a technológiai fejlődés a foglalkoztatottság csökkenését vonja maga után. Ezzel semmi újat nem mondunk – gondoljunk csak a 19. század eleji gépromboló mozgalomra, a ludditákra.
A vállalkozásoknak a céljuk, hogy minél hatékonyabban és olcsóbban állítsák elő a piacra szánt termékeiket és szolgáltatásaikat, mivel csak így képesek versenyben maradni, és profitra szert tenni. (Különben az olcsóbban termelő cégek kiszorítanák őket a piacról.) E hatékonyságot és az alacsony költségű termelést a vállalatok technológiai újítások segítségével érik el. Az új technológiák, termelési módszerek olcsóbban, kevesebb munkaerővel és kevesebb alapanyag felhasználásával tudják előállítani ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat. A piac folyamatos innovációra, a hatékonyság, termelékenység növelésére kényszeríti a vállalatokat, mert ez az egyik kulcsa a versenyelőnyök megszerzésének.
Emiatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség ugyanazoknak a termékeknek az előállításához. (Egy füves terület rendben tartásához például már nincsen szükség három kaszáló munkásra, csak egy fűnyíróra, amit egyetlen ember is kényelmesen eltologathat.) E folyamathoz hozzájárul még az is, hogy a hatékony gépek relatíve olcsóbbak, mint az emberi munkaerő. Amíg egy gépet elég egyszer megvenni, addig az alkalmazott után folyamatosan bért és járulékokat kell fizetni. Ráadásul az alkalmazott munkavállaló – a gépekkel ellentétben – időnként sztrájkol a magasabb bérért, néha szabadságra akar menni, vagy a gyerekekért az óvodába.
Egyszóval: a piaci verseny által kikényszerített technológiai fejlődés a munkafelhasználás és foglalkoztatás ellen hat.

A jelenkori kormányok gazdaságpolitikáját ugyanakkor az jellemzi, hogy mindenáron növelni szeretnék a foglalkoztatottságot. Olyan „munkatársadalomban” élünk ugyanis, melyben az egyénnek a megélhetéshez valamilyen, a társadalom által elismert munkát kell végeznie, amelyért fizetést kap, és amelyből megveheti maga számára a szükséges javakat.
A technológiai fejlődés által gerjesztett foglalkoztatottság csökkenés és „a munka társadalma” (vagy „munkatársadalom”) tehát egymás ellen hatnak. E probléma orvoslására eleddig még egyetlen állam vezetése sem volt képes.
Mármost az alapjövedelem mellett érvelők szerint úgy tudjuk a legkönnyebben felszámolni ezt az ellentmondást, hogy feladjuk a teljes foglalkoztatottság illúzióját, és ehelyett arra törekszünk, hogy felmentsük az embereket a kényszerű munkavállalás alól – ha a munkalehetőséget „szűkös erőforrásnak” tekintjük, amelyből nem biztos, hogy jut mindenkinek.
Ha egy politikai közösség bevezetné az alapjövedelmet, vagyis mindenki számára biztosítaná a megélhetéshez szükséges jövedelmet, megszűnne a fenti probléma. Az egyénnek immár nem az alapvető megélhetéséért kellene munkát vállalnia.

Miért hasznos? – Társadalmi hatásai

Vajon nem eredményezné az alapjövedelem bevezetése a lusták és henyélők társadalmát?
Biztosan nem. Először is az emberek nagy része nem (csak) a megélhetésért dolgozik, hanem a munkaköréből fakadó társadalmi elismerésért és státuszért is, vagy egyszerűen csak azért, hogy úgy érezze, hasznos tevékenységet végez. Az ilyen emberek akkor is keresni fognak munkát, ha a puszta megélhetésük más forrásból biztosított.
Másodszor: az alapjövedelem valóban csak alapjövedelem, azaz kizárólag a létszükséglet cikkeire elegendő. Így az egyén nem tud belőle a kényelmét biztosító egyéb javakat, nyaralást, autót, társadalmi státuszt biztosító tárgyakat vásárolni. Ha a puszta megélhetésnél többre vágyik, akkor valamilyen rész- vagy teljes munkaidős állást kell találnia.
Azt is látni kell, hogy az alapjövedelem jobban motivál a munkavállalásra bármilyen szociális juttatásnál, például a munkanélküli-segélynél. Ha a kettőt a hatékonyság szempontjából hasonlítjuk össze, jól látható: a munkanélküli-segély egy sereg olyan nehézséggel küszködik, amely nem jellemzi az alapjövedelmet. A munkanélküli-segély stigmatizál, azt sugallja, hogy valaki haszontalan tagja a társadalomnak. Ez a megbélyegzettség a munkából való kényszerű kimaradás lerombol(hat)ja az illető önbecsülését, meglévő készségeit, kirekesztheti a társadalomból. Ráadásul a szociális segélyeknek megvan az a furcsaságuk, hogy a hozzájutáshoz azt kell bizonyítani a hatóságoknak, ami a foglalkoztatásra épülő társadalomban elítélendő: hogy az illető hasznavehetetlen ember, aki nem képes fizető munkát találni. ezzel szemben az alapjövedelmet mindenki megkapja attól függetlenül, hogy dolgozik-e vagy sem, ezért mentes a segélyek negatív pszichológiai hatásaitól.

Az alapjövedelem ki tudja küszöbölni azt a csapdát, amit a munkanélküli-segély és az alacsony bérek együttes jelenléte állít. Gondoljuk csak végig! A munka nélküli egyén azért nem motivált a munkavállalásra, mert a munkába állásával lényegesen nem növekedne a segélyhez képest a jövedelme. Ha többgyermekes szülőként a minimálbérhez közeli segélyeket kapsz, nem lesz motivációd elvállalni egy alacsony fizetésű munkát, hiszen így közel ugyanakkora pénzösszegért még dolgoznod is kell, a munkahelyig esetleg utaznod is kell, ráadásul munkaidődben a gyerekeid felügyeletét is meg kell oldanod. Más a helyzet, ha az egyén az alapjövedelemre akkor is biztosan számíthat, ha alacsony jövedelmű munkát vállal el.
Az alapjövedelemmel és a munkaviszonyból származó fizetéssel együtt érzékelhetően nagyobb lesz a jövedelme, mint amikor segélyt már nem kap, de alacsony jövedelmet igen. Ennél fogva motiváltabb lesz a munkavállalásra, mivel nagyobb mértékben növekszik a jövedelme alapjövedelemmel együtt, mint anélkül.
Könnyen belátható az is, hogy az alapjövedelem jelentősen javítaná a munkavállalók alkupozícióját a munkáltatóval szemben. A munkavállaló nem kényszerülne arra, hogy megalázó feltételekkel, rossz munkakörülmények között dolgozzon, hiszen ha nem vállal munkát, akkor is biztosított a megélhetése. Ezért az alapjövedelem jelentősen átalakítaná a munkapiacot: népszerűbbek lennének a részmunkaidős állások és a távmunkák, amelyek mellett a munkavállalónak maradna ideje a családjával, barátaival és a hobbijával törődni.
Az alapjövedelem bevezetése jelentősen csökkentené azok kiszolgáltatottságát, akik a mai társadalomban „eltartottnak” számítanak, vagyis azokét, akik háztartást vezetnek, családtagot ápolnak, gyereket nevelnek, saját kiskertet művelnek stb. A társadalom így elismerné, hogy ők is hasznos tagjai a politikai közösségnek, és függetlenséget biztosítana a számukra az „eltartójuktól”. Az „eltartottaknak” nem kellene a megélhetésük biztosítása végett rájuk nézve megalázó viszonyokba bonyolódniuk.
A munkavállalás kényszere alóli felszabadulás azzal is járna, hogy az egyén szabadon dönthetne úgy, hogy egyáltalán nem dolgozik, vagy hogy néhány évet munka nélkül tölt. Lehetősége volna arra, hogy jobban megismerje önmagát, rájöjjön az élete értelmére, vagy művészi alkotószabadságra menjen; önkéntes társadalmi munkát vállaljon, esetleg a családjának szentelje az idejét. Egyszóval: szabadon folytathatná a saját maga által elképzelt „jó életnek” megfelelő életet.
Az alapjövedelem bevezetése csökkentené – ha nem is szüntetné meg teljesen – a mélyszegénységet, a hajléktalanságot és a megélhetési bűnözést. Mérsékelné a bürokráciát is, hiszen az alapjövedelem kiváltaná a legtöbb szociális juttatást, ezért fölöslegessé válna az ezeket működtető intézményrendszer.
Az a segélyező rendszer, amelynek állandóan ellenőriznie kell a segélyezettek rászorultságát, jóval nagyobb apparátust igényel, mint az, amelyik minden állampolgárnak bizonyos időközönként kiutal egy összeget, Így az alapjövedelem az állam ilyen jellegű költségeit is visszaszorítaná.

Miért megvalósítható?

Vajon gazdaságilag finanszírozható elképzelés-e az alapjövedelem koncepciója?
Az alapjövedelmet képviselő szervezetek (Basic Income Eart Network, U.S. Basic Income Guarantee Network, Basic Income UK, vagy a 2013 januárjában alakult magyar Egyesület a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért) tagsága egyre növekszik. Az alapjövedelemhez hasonló kifizetésrendszer létezik már Alaszkában, és helyi szintű, pozitív eredménnyel zárult kísérletek zajlottak Kanadában és Indiában. A Latin-amerikai Parlament (amely szerepkörét tekintve legalább a korai Európai Parlamenthez hasonlatos) 2012. november 30-án törvénytervezetet fogadott el az alapjövedelem keretfeltételeiről, s 23 latin-amerikai és karibi országnak javasolja. Az Európai Bizottság 2013 januárjában elfogadta a European Citizen’s Initiative for an Unconditional Basic Income kezdeményezést: ha ez legalább egymillió követőre talál az EU legalább hét országából, a témát az EB az Európai Parlament elé bocsátja megvitatásra.
Az alapjövedelem finanszírozására pedig több javaslat is létezik (ezekről is lásd a http://basicincome.org/ honlapot), melyek értékelésekor mindenképp szem előtt kell tartanunk az adott ország, régió adottságait, intézményeit, valamint azt, hogy az alapjövedelem bevezetése fokozatosan történne mind az összeg, mind az érintettek vonatkozásában. Egyes esetekben közösen birtokolt erőforrásokból, termelési eszközök használatából befolyt profitból befolyt lehet alapjövedelmet biztosítani a közösség tagjai számára (Alaszka). Más koncepciók szerint az újraosztás, vagyis valamilyen adófajta lehetne az alapjövedelem forrása.
Az ilyen javaslatok a földre, a természeti erőforrásokra, a spekulatív tőkemozgásokra („Tobin-adó”), a luxus javakra, az információáramlásra („bit-adó”), az energiára, az üvegházhatású gázok kibocsátására, a vagyonra, a fogyasztásra kivetett adót emlegetik. Spanyolországban például 25 százalékos általános forgalmi adóból finanszírozható volna 200 eurós alapjövedelem. Az Egyesült Államokban a 230 ezer dollár feletti vagyonra kivetett 2 százalékos adó elegendő lenne havi 330 dollárnyi feltétel nélküli juttatásra.

Miért igazságos? – Az erőforrások egyenlő elosztása

Az alapjövedelem bevezetése nemcsak hatékony megoldása volna számos társadalmi problémának, hanem – ami ugyanilyen fontos – igazságos is.
Az emberiség rendelkezésére áll a Föld összes erőforrása és ezzel együtt az évezredeken át felhalmozódott tudásmennyiség – a keréktől kezdve a bonyolult informatikai rendszerekig. Alapvető igazságérzetünk azt súgja, hogy mindenkinek egyenlő joga van eme erőforrások használatára . A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy bizonyos emberek birtokolnak ilyen használati jogokat, mások viszont nem. Mi a helyzet azokkal, akiknek nem jutott rész az erőforrásokból, mivel vagy nem örököltek, vagy későn érkeztek, és már minden valaki másnak a birtokában volt?
Képzeljük el azt, hogy egy lakatlan sziget termékeny területein két hajótörött osztozik fele-fele arányban. Mindketten gyümölcstermesztésbe fognak és szépen éldegélnek a földjük terméséből. De mi történne, ha még egy hajótörött vetődne a szigetre? Melyik megoldás lenne az igazságos? (1) Háromfelé osztanák a termékeny területeket, és mindenki boldogulhatna a saját gyümölcsöskertje műveléséből. (2) Az egyik, a már ott lévő hajótörött azt mondaná az újnak, hogy ha dolgozik neki, cserébe ételt ad a kertje terméséből. (3) Könyörületből nem hagynák éhen halni az újonnan érkezőt, hanem minimális termésalamizsnát juttatnának neki, amelyen eltengődhet.
Szerintünk az első helyzet az igazságos, de világunkban sokkal inkább a (2) és (3) a jellemző. A jelenlegi társadalmak gyakorlatában természetesen nem lehetséges az erőforrások folyamatos újraosztása, és nem is csak a termőföld a hasznosítható erőforrás. De mégis van valami igazság abban, hogy valamennyi eszköz birtoklása, az erőforrások bizonyos szintű használata mindenkinek jár. Ezt testesíti meg az alapjövedelem koncepciója.” Gébert Judit közgazdász, Tőzsér János filozófus  2013. július 27., szombat

http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ami-jar-az-jar-87185

***

- A jelenlegi hibás, elavult, korunknak sok esetben nem is megfelelő, mint több társadalmi kitettségeket, hátrányokat okozó a szabályzásokat felül kell vizsgálni. Korszerűsíteni, modernizálni, azaz helytállóra szükséges változtatni az egész államháztartást.

- Az alapjövedelem bevezetése, alkotmányossági kötelességünk is, mivel az emberi méltóság, elvehetetlen okán jogán eleve jár mindenkinek az alapszükségleteket biztosító eszközökhöz/javakhoz való hozzáférés, – vitathatatlanul így van ez!

 

- Figyelem, ez év január 14-én lezárult az aláírásgyűjtés!

Itt írd alá az Európai polgári kezdeményezést: https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/index.do

nov 30

Laár András is ajánlja

laarandrasLaár András is ajánlja, hogy te is írd alá az alapjövedelmi kezdeményezést!

- Figyelem, ez év január 14-én lezárult az aláírásgyűjtés!

 

-

 

- Értsd és értesd meg másokkal is, hogy mihez van jogunk!

Terjeszd, oszd meg, magadért, mindenkiért! Hívd meg ismerőseid egy aláírásra.

- Írd alá magadnak és így mindenkinek is az alapjövedelem bevezetését szorgalmazó Európai polgári kezdeményezést. https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/index.do?lang=hu

okt 31

Soma Mamagésa ajánlásával

soma

- Figyelem, ez év január 14-én lezárult az aláírásgyűjtés!

Itt írd alá magadnak és mindenkinek az Európai polgári kezdeményezést:

https://ec.europa.eu/citizens-initiative/REQ-ECI-2012-000028/public/index.do?lang=hu

szept 18

Európai mozgalom a garantált alapjárandóság bevezetéséért!

Európai mozgalom a garantált alapjárandóság (alapjövedelem) bevezetéséért! – A mai válságokkal terhelt válságos, bizonytalan helyzetekre, a “megoldásmag”: a születési jogon járó garantált alapjárandóság bevezetése!  – https://www.facebook.com/Alapveto.Jovedelem

Európai Polgári Kezdeményezés az alapjövedelem bevezetése lehetőségének megvizsgálására az Európai parlament által.

Takáts Péter kulturális kreatív, szociális vállalkozó, közgazdász nemrégiben egy kétnapos konferencián járt Svájcban, amelynek témája az alapjövedelem volt.

Az alapjövedelemről – Takáts Péter – YouTube

www.youtube.com/watch?v=XIG_ZFJWCRI

szept 18

Riportfilm az alapjövedelemről

szept 16

Megmozdult valami?

Dr. Szili Katalin indítványa